"Kapcsoltam" - helyi közösság erősítő program a HEEFT alapján - Murga

Cséfalvay Ágnes az első szakmai előadó információs napon a jelenlévők tájékoztatta a szakma tanulás új rendjéről, az új szakképzési és felnőttképzési formáról, azok rendszeréről. A szakképzés rendszerének változása azért is fontos, mert sok olyan újdonságot tartalmaz, melynek során a jelentkezők nem tudják, hogy pontosan milyen képzési területben keressék az adott szakmát. A rendszer összetettségéből adódóan nehéz eligazodni benne, valamint sok esetben fennál, hogy különösen a fiatalok nem tudnak kellőképpen tájékozódni az adott szakmáról. Külön beszéltek a lehetséges támogatások, az ösztöndíjak és a tanulói munkaszerződések által elérhető pénzösszegekről, valamint a lakhatási támogatás rendszeréről, feltételeinek és intézésének módjáról. A támogatások a másik nagy gyűjtőfogalom, melynek során minden lehetőség számít. Különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében érezhető a támogatásokkal szemben egyrészről az ismeretek hiánya, másrészről a bizonytalanság és idegenkedés („biztos nincs az ingyen”). Ennek leküzdése leginkább az informálódás révén biztosítható, ennek okán fontos volt kiemelni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a pályakezdők számára, valamint a tapasztaltabbak számára is. A közösségekkel való kommunikáció tématerület esetében bemutatásra kerültek az elsődleges (család, iskola, munkahelyi közösségek) és másodlagos (pl. érdeklődési körök (szakkörök, foglalkozások), vallási csoportok, baráti társaságok) közösségek is, melyeken keresztül a résztvevők láthatták, hogy mennyire szűk vagy éppen kiterjedt a kapcsolathálójuk és milyen kapcsolatokat tartanak fenn a településen. A tudatosság és a csoportok kapcsolatakor bemutatásra kerültek a csoporthoz kapcsolódó viselkedésformák, melyeket a résztvevőkkel közösen bemutatott a coach:

  1. Elkerülés
  2. Kizárás
  3. Elnyomás
  4. Beleegyezés
  5. Szövetség
  6. Kompromisszum
  7. Integráció

A második előadó Varga Tamás volt, aki élménypedagógiai módszerekkel próbálta bemutatni az ismeretszerzés fontosságát. A „Nem szeretem állatok” című előadás keretében olyan sztereotípiákat cáfolt meg, melyek a mindennapokban élnek és az állatokra vonatkoznak. A második résztéma alapvetően a hüllőkről, kétéltűekről és a térségben kritikus megítélésű kígyókról szólt. A foglalkozás első felében részben átvettük a korábbi előadásokon elsajátított ismereteket, majd nekifogtunk a kétéltűek és hüllők világának megismeréséhez, rögtön az elején leszögezve, hogy Magyarországon minden hüllő és kétéltű faj védett. A kétéltűek világából több példán keresztül ismertük meg a kétéltű szó valódi jelentését, életmódjuk meghatározó bélyegeit, valamint a magyar jellegzetes, a környéken előforduló fajokról is szót ejtettünk. Az előadás második felében a hüllőké volt a főszerep. A kígyókat kifejezetten nagy érdeklődés övezte, elsősorban a mérgeskígyókról esett szó. A foglalkozás végén szintén testközelből ismerkedtünk meg elsősorban hüllőkkel, köztük a legnagyobb érdeklődésre igényt tartó állattal, egy gabonasiklóval. Az előadások célja az ismeretterjesztésen túl alapvetően a komfortzónán kívüli tapasztalás volt, az itt elsajátított tudás és az itt megszerzett információ ugyanis tartósan rögzül az emberek tudatában.